Így épült a Viktória-kor 2. évad (2020)
Így épült a Viktória-kor sorozat 2. évad epizódjainak listája megjelenések dátumaival és rövid leírásokkal, ha kedveled a Így épült a Viktória-kor sorozatot akkor itt hasznos információkat találsz a 2. évad epizódjairól és szereplőiről.
Epizódok száma: 8
Főszereplők: Michael Buerk ,
Epizód lista
Ep.1 A vasút forradalma
Megjelent: 2020-01-04
Viktória királynő trónra lépésének évében, 1837-ben a vasút még gyerekcipőben járt. Stephenson gőzmozdonya, a Rakéta diadala nyomán azonban az elkövetkező évtizedekben lázas vasútépítés kezdődött Nagy-Britanniában. Kalauzunk, Michael Buerk ellátogat a tanfieldi vasútra, amely az egyik legrégebb óta üzelemő vasútvonal a világon. A kezdeti években a vasútépítés városok közti vetélkedéshez vezetett, így történt, hogy Bristol, kiemelt kereskedelmi státuszának megőrzése végett a látnoki mérnök, Isambard Kingdom Brunel vezetésével belekezdett a nagy nyugati vasútvonal építésébe. Yorkban felszállunk a postavonatra, amely éjszakai üzemben gondoskodott róla, hogy a távoli helyek lakói összeköttetésbe kerüljenek. Láthatjuk Viktória királynő saját vasúti kocsiját, aki az első uralkodó volt, aki vonatra szállt. Wales legmagasabb hegyének csúcsára ma is ugyanaz a fogaskerekű vasút viszi fel a kirándulókat, amely először vitte szédítő magasságokba a viktoriánus közönséget.
Ep.2 Britannia, a tengerek ura
Megjelent: 2020-01-11
Ma Porthmouth kikötőjében horgonyoz a Warrior nevet viselő hadihajó, amely a Viktória-kor legnagyobb, leggyorsabb és legnagyobb tűzerővel rendelkező úszó erődje volt, és amely biztosította a brit birodalom fölényét a világ tengerein. Isambard Kingdom Brunel, a kor kiemelkedő mérnöke tervezte meg a Great Britain nevű luxusgőzöst, amely minden korábbinál biztonságosabb és fényűzőbb tengeri átkeléseket tett lehetővé. A Cutty Sark a gyorsaságukról híres klipperek leghíresebbike, amely a Kínából Angliába irányuló teaszállítmányok versenyében játszott kiemelkedő szerepet. A haditengerészet számára készült el a Turbinia, az addig nem látott sebességgel száguldani képes motorcsónak, illetve az első brit tengeralattjáró, amely nyomán az első világháború idejére az Egyesült Királyságé lett a világ legnagyobb tengeralattjáró-flottája.
Ep.3 Legyen köztünk híd!
Megjelent: 2020-01-18
A fahidak és a kőhidak korszakai után a Viktória-korban már a vas számított a hídépítés legfontosabb alapanyagának, amely lehetővé tette, hogy a korábbiaknál nagyobb távolságokat hidaljanak át. Brunel fiatalkori mesterműve, a Bristol melletti Avon-szurdokot átívelő, Cliftoni Függőhíd mérnöki zsenialitásának egy rejtett részletére csak a közelmúltban derült fény. A skóciai Tay folyó torkolatánák épített vasúti híd katasztrófája mutatott rá az öntöttvas törékenységének problémájára és adott lendületet egy új anyag, az acél gyártásának kifejlesztésére. Az acél diadalát hirdette a világ nyolcadik csodájának kikiáltott Forth híd, amely ma is lenyűgöző látvány. Devon és Cornwall határán, a Tamar fölött épült fel a Royal Albert-híd, amelyen át vasúti kapcsolat nyílt a délnyugati tengerpartok és London között. A fővárosban pedig felépült az ikonikus Tower Bridge, egy gőzgépek hajtotta felvonóhíd és függőhíd kombinációja.
Ep.4 A nagy brit vakáció
Megjelent: 2020-01-25
Michael Buerk az észak-nyugati partvidéken épült Blackpool látványosságait járja végig, hogy megfejtse, hogyan született meg a tengerparti vakáció hagyománya, amely immár nemcsak a kiváltságos rétegek számára vált elérhetővé, de a kötelező szabadságaikon ide látogató munkások is visszatérő vendégek lettek. A tenger fölé nyúló mólók szórakozási lehetőségeken túl sétatérként is funkcionáltak. A híres Blackpooli Torony nemcsak kilátóhely volt, de a város szimbólumává is vált. A Viktória-korban megismert villamosság segítségével az üdülőváros páratlan fényárba öltözött, utcáin pedig villamosok szállították a látogatókat. A fényűző báltermekben egy egyszerű munkáslány is hercegnőnek érezhette magát egy estére. A luxusszálló törökfürdője a gazdagok számára kínálta a wellness korabeli változatát. A vízzel elárasztható porondú cirkusz pedig ma is lenyűgöző hatást kelt.
Ep.5 A viktoriánus orvoslás titkai
Megjelent: 2020-08-31
A Viktória-kor merész kísérletei és az orvoslás ekkoriban épült katedrálisai új korszakot nyitottak az egészségügyben. Burke és Hare, Edinburgh hírhedt holttestrablói és sorozatgyikosai hátborzongató melékszereplői voltak az anatómia hőskorának. A londoni Old St. Thomas kórház régi műtőhelyisége egyszerre volt egyetemi előadóterem is. Leeds hatalmas kórházépülete a Florence Nightingale által kivívott változtatásokról tanúskodik. Az elmebetegeket ápoló intézmények gyökeres átalakuláson mentek keresztül, miként a gyógyszertárak kínálata is sokat változott, különös tekintettel az olyan csodaszerek alkalmazására, mint a kokain.
Ep.6 A törvény és a rend születése
Megjelent: 2020-09-07
A Viktória-korban látjuk megalakulni az első modern rendőri szervezetet, a büntetés végrehajtás terén történt fejlesztésekről pedig ma is álló kőépületek tanúskodnak. Michael Buerk az Írország Alcatrazának is nevezett Spike-szigetre látogat, ahonnan elítéltek ezreit indították útnak az ausztráliai fegyenctelepek felé. A belfasti Crumlin Road Goal épületében a páratlan börtönépítési program vívmányiról és kudarcairól hallunk. Birminghamben azt vesszük szemügyre, hogyan vezették be a rendőri munka olyan új módszereit, mint a fényképek és ujjlenyomatok rendszerezése.
Ep.7 A nagy londoni bűzvész
Megjelent: 2020-09-14
Anglia első főgyűjtőcsatornája forradalmi változást hozott London többmillió lakójának életébe. Michael Buerk a főváros utcáit járva idézi fel, milyen áttörő felfedezés kötődik a serfőzők italozásához, látogatást tesz a szennyvíztisztítás káprázatos kivitelezésű "katedrálisában", a Westminster Palota alagsorában pedig feltárja az angol parlement mocskos kis titkát. Végül a walthamstowi víztározónál arról is meggyőződhetünk, hogy az egészség számára nemcsak az a fontos, mi hogyan folyik ki a városból, hanem hogy milyen víz folyik bele.
Ep.8 A kulturális forradalom
Megjelent: 2020-09-21
A kaland és a felfedezés vágya olyan eredményeket hozott, amelyeket a viktoriánusok meg akartak osztani a világgal. E célból emelték a kultúra olyan csodálatos palotáit, mint a Természetrajzi Múzeum. Az élő állatok megfigyelésére született meg az első állatkert, amelybe eleinte csak a kiváltságosak léphettek be, de egy idő után mindenki számára elérhetővé vált, hogy feltáruljon előtte az élővilág sokszínűsége. A Kew Gardens pálmaházában távoli tájak növényeit gyűjtötték össze. A Nemzeti Galéria a leghíresebb európai képtárakkal vetélkedett, a Viktória és Albert Múzeum pedig a világ műkincseinek pontos másolatait hozta el látogatóinak.
